Várkápolna

kápolnaV. Béla király 1260-ban kelt oklevele szerint Szigligetet a Pannonhalmi Bencés Rendnek adományozta várépítés céljára, mely birtokcserével 1262-ben királyi vár lett. Ez alatt a két év alatt elkészült várban, a kutatók valószínűsítik, hogy a Bencés Rend minden bizonnyal épített kápolnát. Kozák Károly régész szerint a felsővár földszinti boltozatos terme valószínűsíthetően kápolna funkciót látott el. Ez a terem a vár összes helyisége közül a legnagyobb alapterületű és belmagasságú. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a Bencés Rend kápolnája itt lehetett.

Ezért a tervezett kápolna, ezen helyen történő újbóli kialakítása az alapításkori gyökerekből táplálkozik. Az önkormányzat, a műemlékhivatal egyetértésével ennek a teremnek visszaadta a régi funkcióját. A vonóvasakon függő műanyag anyagú színes textilképek közül az első IV. Béla király ábrázolása, amely utal a vár alapítójára. A második, harmadik kép Szent Márton püspök cselekedeteinek korabeli ábrázolását tartalmazza. Ez utal a Szent Márton hegyen, azaz a jelenlegi Pannonhalmán épített első magyarországi bencés templomra és kolostorra. Ezért a kápolna Szent Mártonról kapta a nevét. Kovács Károly plébánossal és Rábel István veszprémi érseki építésszel együttműködve került megtervezésre a természetes sziklafal előtt álló rozsdamentes acélból készített kereszt - 1260 O.S.B. 2010 - felirattal.

Our website is protected by DMC Firewall!